Tudom, már nem egy nem is két napja, hogy véget ért a Metalfest Openair Csillebércen, de nálam most csapódott le az élmény. Három nap tömény fémzene! Én nem vagyok igazán tipikus fesztivál látogató, mert én (pontosabban mi a párommal) elsősorban a zenekarok miatt mentem (tűnk) ki. Csurig teltem forró fémmel, és hát nem semmi három nap volt. A végére már szabályszerűen összefolyt a hétvége. Az összes zenekar amire kíváncsiak voltunk jó volt és többé-kevésbé király volt. Voltak sajnos negatív dolgok is, sajna.

A WC-k:

Az még okés volt, hogy nem tudták tökéletesen tisztán tartani őket, végül is nem patikába mentünk, de azért lehetett volna több is, jóval több és akkor talán (tényleg csak talán) kevesebb probléma lett volna.

Az időjárás:

Ok, szabadtéri dolog volt, nem volt a büdzsében elég lé arra, hogy a kínai klíma szabályzó rendszert idecsődítsék és vakító napsütés legyen, de egy kis odafigyeléssel kevesebb sárral kellet volna megküzdeni a fémkedvelő fiataloknak. Az viszont hatalmas volt, hogy lefedték a nagyszínpadot, így legalább az eső ellenére csak belülről ázott az ember gyermeke. Legalábbis aki akarta. Részemről jobban szeretem a fedett helyeket, a zárt tér miatt jobb hangzás (ideális esettben persze)

A helyszínek:

Az egy dolog, hogy alig lehetett megtalálni mindent, lévén a tájékoztató táblák valahogy hiánycikknek számítottak a helyszínen, mert azért csak megtaláltunk mindent amit kellet, az ember meg úgyis feltalálja magát (vagy nem...). De az nem volt valami bölcs dolog, hogy a nagyszínpad és a nedű, illetve étek beszerző pont meglehetősen messze találtatott egymástól. Így amikor a fémsereg kiszabadult a csatatérről tölteni, értékes percek teltek el. Egyrészt azért odabenn nem volt éppen télies idő sőt. Másrészt mire odaértünk már kilométeres sorok tekeregtek a csapoknál. És mire sorra került már rég szomjan halt...
Nem is értem, hogy a színpad mellett fellelhető fesztivál-shop és az élelmiszer részleg miért nem fordítva volt elhelyezve. Bőven lett volna rá hely, és akkor az ember sokkal szívesebben szalad ki egy kis itókáért.

A másik színpad naaaaaaaaaaaagyon messze volt. Simán volt vagy 10 perc, de lehet, hogy több is mire elsétáltunk odáig és akkor még nem is mentünk lassan. Ennek folyománya az lett, hogy jó pár olyan bandáról lemaradtunk akiket szívesen megnéztünk volna.

A közlekedés:

Oké nyilván nem fogja kinyalni a drágalátos békávé a kis seggünket csak azért mert van egy kis fesztiválunk. De azért néha vicces volt látni ahogy a Moszkva téren vártuk a buszt és nem ketten ám :), az emberek akik mentek volna a 90-es busszal és olyan furcsán néztek a busz tartalmára, és a hely hiányára :). De azért a kedves kis (áll)közlekedési társaságunk besűríthette volna legalább a kora délutáni és az esti járatokat, az (éjszakairól nem is beszélve) mert ezzel nem igazán velünk cseszett ki, hanem azokkal az emberekkel akik csak menni akartak a dolgukra mit sem sejtve holmi kis fesztiválról az erdőben. Szégyen-gyalázat (persze már nem először) Azért kicsit vicces volt amikor asszem szombaton mentünk haza és az utolsó buszra épphogy felfértünk (gyakorlatilag a tetejére is felmásztunk annyira tele volt) és nem igazán állt meg minden megállóban. Vagy ha meg is állt az egyetlen utas jelölt (egy idősebb ember) szegény ijedten nézte a súlyosan teli buszt.

Az időjárás:

Ez nem a szervezők hibája, legalábbis hogy péntek-szombat ha nem is egyfolytában, de egészen tisztességesen szakadt néha és a nehéz fém területét elöntötte a sártenger, de azért megszorhatták volna valamivel, na mindegy.

Mindent összevetve nagyon jól éreztük magunkat a három nap alatt, és ezzel mások így voltak. Nem igazán hiszem, idén már bármi felveheti a versenyt a Metalfest-el. Egyszerűen semmi. Hegyalja? Neeem! Volt? Ne már! Sziget? Hagggyá má! Még a Metallica se igazán, bár ezzel biztos sokan vitatkoznának, de akkor is :) És most lássuk a három napot zenei szempontból: (dobpergés stb...)

Péntek:

A Crossholder végére értünk csak oda, róluk csak hallottam így nem rájuk mentünk, de azért meglehetősen kellemes benyomást tettek rám (nem félreérteni...) Vételeztünk egy kis italt, majd vissza is siettünk mert kezdett az Elvenking amit én már vártam. Most láttam őket először és igazán jó volt, nem csalódtam bennük. Utánuk jött a Nevergreen amit hamar ott hagytunk, na nem azért mert bármi bajunk is lenne velük, sőt! De elsősorban nem miattuk érkeztünk, így eltávoztunk a folyékony kenyér osztásra. A Nevergreen után nemsokkal (itt jegyezném meg, hogy nem igazán volt csuszás egyik nap se ami azért egy magyar fesztiválon nem igazán jellemző, és hát koncerteken is meglehetősen gyakran elkerül ez a téma) kezdett az Eluveitie, amit kíváncsian kezdtünk figyelgetni bár ők a fent tárgyalt dolog ellenére húzták kissé az időt, de sebaj utána szépen bele is kezdtek, csak valahogy nem igazán jött át annak aminek át kellet volna. Picit rossz volt a hangosítás, nem igazán hallottuk az éneket, sajna kicsit csalódás volt számunkra. Azért összességében nem volt rossz, de engem nem győztek meg.

Ezután tartottunk egy kis szünetet szomjoltás etetés meg mi egyebek. (Ami ételt adtak az nem igazán volt túlságosan laktató és még drága is volt egy kissé, először sült kolbászt ettem, mondván a metálhoz hús kel, ezt már kifejtette Janó Misi a Neck Sprainből nem szomjas állapotban :) De utána felfedeztem a gulyást! Na az volt a nekem való! Eleve szeretem, és ahhoz képest amibe került és a fesztivál ellenére, mert azért senki ne várjon gasztronómiai csodát, egészen tisztességes adag volt és még a minősége se hagyott kívánni valót maga után. Persze ettem már jobbat is de nagyon korrekt volt. Mosolyogtam is egy kicsit a többi emberkén aki ette a kolbászt, vagy még inkább a sült krumplit virslivel, hát azzal nem lehet jól lakni, bezzeg én a gulyással... :) )

Na de vissza a zenéhez. A Deicide-ot kihagytuk annyira nem rajongunk értük bár nekem semmi bajom a death metál-al (legalábbis jobbik igényesebb fajtával) de kellet az erőgyűjtés a számunkra aznapi fő attrakcióhoz a Nevermore-hoz!!! Nagyon jó volt, én most láttam őket először és bennük se kellet csalatkoznom, bár olvastam egy két helyen, hogy nem volt igazán jó, hakni buli volt. De szerintem hatalmas buli volt. Igazából azt kaptam tőlük amit vártam. Igazán remek volt. Aztán mivel már megfáradt öreg rockerek vagyunk :) szépen hazaindultunk. Legfőképp azért mert amit szerettünk volna látni azt megnéztük. Első napnak kiváló

Szombat:

Ezen a napon kicsit később mentünk ki, de ez cseppet se látszott a 90-es busz terheltségén ugyanúgy fullon volt. A Nightmare végére értünk ki, de a Decapitated elejére. Nem igazán volt szimpi az amit tőlük hallottam, de mondván ha már úgyis ott vagyunk nézzük meg. Hát lehet nem kellet volna. Egyáltalán nem jött be amit ott produkáltak, olyan összevisszaságnak tűnt az egész. És a legszebb az egészben, hogy ha már nem voltak jók legalább jó hangosak voltak. A sátoron kívül is simán hallottuk pedig utána nem két méterre álltunk. Na de ami ezután jött az számomra a nap fő pontja volt! Következett a Dalriada!!! Már jó pár éve nyomják a jó kis folk metalt nem akármilyen szinten, kiváló dalok kiváló zenészek, az egyik legjobb magyar zenekar, és azt kell mondjam nemzetközi szinten is simán megállják a helyüket. Szóval belecsaptak a lecsóba és már az elejétől kezdve libabőrös lettem, és a hideg futkosott a hátamon. Na nem azért mert olyan rossz volt, ellenkezőleg! Akkor bulit rittyentettek, hogy az csak na. Szépen meg is telt a sátor, és a hangzás is rendben volt. Egy baj volt csupán, kissé rövid időt kaptak, ezt a végén el is mondták ezért zárásként szépen el játszották a Walesi bárdok 1 és 2 részét. Hatalmas volt!

Utánuk jött rögtön a Brainstorm, bennük se csalódtunk. Nagyon kellemes kis bulit csaptak ezek a germánok. Az külön szimpi volt, hogy az énekes levetette magát a közönség közé, hogy egy kerekesszékes lány mellett nyomja tovább! (Bár ez csak később jutott a tudomásunkra) Hatalmas tisztelet az énekes Andy B. Franknak!
A Brainstorm után pihentünk egy kicsit (megint betoltam egy adag gulyást :) ). Így a Legion Of The Damned-ről lemaradtunk, de ők nem érdekeltek annyira. Viszont jött a Finntroll! Jó kis hummpa metal buli kerekedett, az emberkéknek nagyon bejött a színpadi látvány. Nem volt rossz de mi másra vártunk!
Ez pedig nem volt más, mint a svéd Sabaton! Tavaly már láttuk őket a Hammerfall előtt, a PECSÁban, és tiszta olyan mintha már egyszer ez lett volna :) Olyan szempontból tényleg, hogy megint hatalmas bulit csaptak. Sőt jobbat, mint legutóbb. Egyszerűen király volt! Jöttek szép sorjában a legjobb Sabaton dalok kiválóak mind egy szálig! A végére már egészen forró lett a levegő a söröm is el fogyott de már nem tudtuk otthagyni a helyszínt mert nemsokkal utánuk kezdett a Hammerfall. Ők is szépen teljesítették a dolgukat. Okoztak egy pár kellemes percet (annyira nem is keveset). Bár addigra a számomra már hosszú nap és főleg a zenekarok megtették a hatást, elfáradtam (tunk). Így szépen elindultunk hazafelé. A második nap is kiváló volt.

Vasárnap:

Tegnappal ellentétben ma elég korán elindultunk, mert hamar kezdett a Powerwolf!
Szépen neki is kezdtek az utolsó adag fémöntésnek. Amit korrektül teljesítettek meg is adták a népnek amit kértek. Arra kellet rá jönnöm, hogy legalább olyan jók élőben, mint hangzóanyagon. Nagyon királyságos kezdés volt mit ne mondjak.
A farkasok után rögtön egy metál hercegnővel folytatódott a nap. Méghozzá a Liv Kristine vezette Leaves' Eyes! Volt ahol lehúzták őket, de ők elmehetnek a sunyiba... Szerintem nagyon jó volt. Nem igazán csalódtam bennük. Kellemes perceket okoztak bár kissé rövid volt a programjuk. Ezután jött volna a Varg, de mivel helyet cseréletek az Arkona-val ezért mentünk vételezni egy kis italt. Az Arkona-t nem néztük meg, de utána adtunk a kötelező Kalapács zenekar. Ők is királyak voltak, mint mindig amikor csak láttam őket. És hát Kalapács Józsi egy igazi rock ikon (nem nyalásképpen).
A Kalapács után vettünk egy hosszabb pihenőt így a Varg,-ot és a Death Angelt kihagytuk. A Varg, kihagyása egyáltalán nem volt baj, nekem egyáltalán nem jöttek be teljesen az Amon Amarth-ot próbálják utánozni, és ez kissé gáz. Meg hát készültünk az elmúlt három nap bevégzésere! Jött a Korpiklaani! És már sokadszorra bizonyították hogyan is kell ropni a metált! Ropta a közönség is rendesen, kb az egész sátor! Jók voltak nagyon!
Na de ezután? Ami utánuk jött az mindent felülmúlt!

Színpadra lépet az AMON AMARTH!

Én már harmadszorra láttam őket és most se kellet csalódnom bennük. Olyan fém vihart kavartak hogy gyakorlatilag csak keresgéltük a fejünket, meg az állunkat! Ezek a svédek egyre csak jobbak lesznek. Valami hihetetlen profi bulit csináltak, és a hangzás is kiváló volt. Olyan headbengelésre késztetett, amire már rég volt példa, pedig már fájt a nyakam rendesen, de hát ne finnyáskodjon aki metál buliba téved :)
Akkora élmény volt ez hogy az csak na, a Dalriada után itt megint libabőrös lettem, és torkom szakadtából üvöltöttem a dalokat Johan Hegg-el együtt! És a legszebb az egészben, hogy látszott rajtuk élvezik a bulit. Fergeteges perceket okoztak minden percét élveztem. A végén Johan pedig mintha egyenesen rám mutatott volna! (legalábbis úgy tűnt :) )

Egy szó, mint száz nagyon jó volt ez a három nap, nagyon jól  sikerült leszámítva pár zavaró körülményt (eső, kicsit káosz szervezés), még a biztonsági őrök se voltak gázok sőt egészen jó fejek voltak. Bírtam amikor egyikőjük, már nem is tudom melyik bulin belefeledkezve nézte a showt a színpad mellett :)

Remélem lesz jövőre is. Az még jobb lesz remélhetőleg. Azért még pár magyar bandát el tudtam volna viselni (Remorse, Wackor) de nem vagyok telhetetlen. Gyakorlatilag nehéz fém túltengést kaptunk :)


Ui: Azért nem írtam setlist-et mert én ha egy koncerten vagyok akkor teljesen átadom magam a zenének és akkor egy teljesen más világban járok :)

Szép volt, jó volt, jövőre is legyen!